A műalkotás a nyugalom és az egyszerű élet érzését idézi fel. A kompozíció nagyrészt vízszintes, a háttérben egy gyengéd tájjal, az előtérben pedig egy kis lakóépülettel. A ház, amelyet finom vonalak és halk színek jelenítenek meg, a fókuszpont, és látjuk, hogy egy figura kilép az ajtóból, egyszerű ruhákat viselve. A festmény finom színpalettája – lágy kékek, zöldek és földszínek – hozzájárul derűs hangulatához. A művész mesterien használja a teret, a tekintetet az előtérből a távoli hegyek felé vezeti. A stílus a klasszikus kínai tintafestményekre emlékeztet, megragadva egy pillanat lényegét, egy pillantást a természettel harmóniában élő, csendes életre. Az ecsetvonások elegánsak, a nyugodt szemlélődés érzetét keltik. Az egész jelenet lágy érintéssel van festve; mintha hallanád a levelek susogását, éreznéd a hűvös reggeli levegőt. A művész valóban megragadott egy érzést, egy hangulatot.