A jelenet csendes bájjal bontakozik ki, a gyermekkori öröm pillanatát ábrázolva egy hatalmas fa ágai alatt. A művész a tinta és az akvarell finom egyensúlyát alkalmazta, lágy, szinte álomszerű atmoszférát teremtve. A kompozíció a fára összpontosít, melynek széles törzse és elterülő ágai uralják a felső részt, míg az alsó rész a játék egyszerű örömeivel telített.

Három gyermek a saját játékaival foglalatoskodik; az egyik egy játékot húz, a másik egy tálban lebegő csónakot gondoz, a harmadik pedig kíváncsian nézi. Egy kis papírrepülő a zsinóron függ, játékosan utalva a fiatalság korlátlan képzeletére. A korlátozott színpaletta, melyet a földszínek és a lágy kékek uralnak, hozzájárul a mű finom, nosztalgikus hangulatához. Az ecsetvonások lazák és szabadok, a spontaneitás és a mozgás érzetét közvetítik. Ez egy megható alkotás, amely a gyermekkor univerzális élményeit idézi fel, annak egyszerű örömeivel és végtelen lehetőségeivel.