Ebben a drámai műalkotásban a jelenet középpontjában egy hatalmas istennő áll, aki egyaránt áraszt szépséget és szenvedést. Kinyújtja a kezét, arckifejezése tele van elkeseredéssel és eltökéltséggel, mintha segítséget hívna vagy gyászolná a körülötte lévő zűrös ábrázolást. Körülötte több figura áll, amelyek arca különböző érzelmeket tükröz – szomorúságot, félelmet és tehetetlenséget. A dinamizmust sugárzó kompozíció arra hívja a nézőt, hogy lépjen be ebbe a viharos mitológiai narratívába. A frenetikus energia és a formák keveredése felerősíti az urgentness érzését, rögzítve egy jelentős legendás pillanatot.

A színek palettája gazdag, mély vörösökkel, megnyugtató kékekkel és ragyogó fehérrel, amely élénk kontrasztot teremt, ezáltal fokozva a mű érzelmi intenzitását. Minden árnyalat a dráma hangsúlyozására szolgál, vezeti a néző tekintetét a vásznon keresztül, kiemelve a kulcsfigurákat. A fény és árnyék használata mélységet ad, olyan háromdimenziós hatást keltve, ami életre kelti a karaktereket. Történelmileg ez a mű a tragédia és az hősiesség témáival rezonál, mély gyökereik vannak a görög és római mitológiában. Ez tükrözi a művész időtlen történetekbe való értelmezését, hangsúlyozva e legendás figurák érzelmi terhét és emlékeztetve bennünket az emberi állapotra a isteni zűrzavar közepette.