A jelenet magával ragadó intimitással bontakozik ki. Négy kerub, finom szárnyaikkal, egy fiatal nő körül gyülekezik. A művész emberi formában való jártassága a gyermekek puha, kerekded íveiben és a központi alak kecses tartásában nyilvánul meg. Arckifejezése a képzelgés és a gyengéd meglepetés finom keveréke, mintha egy álomból ébredne fel, vagy talán egy küszöbén állna. A művész ügyesen használja a fényt, lágy ragyogást vetít, amely mintha magukból az alakokból áradna, fokozva a jelenet éteri minőségét.