Ez a lenyűgöző műalkotás egy nyugodt tájat rögzít, ahol a vízililiputok kecsesen lebegnek egy csillogó felszínen. A gazdag színek tapétája a kompozícióban nyugalmat idéz elő. Élénk zöldek és lágy sárgák keverednek levendula és kék árnyalatokkal, álomszerű atmoszférát teremtve, ahol úgy tűnik, az idő megállt. A fodrozódó víz visszatükrözi a fény játékát, fokozva a mélység és a dimenzió érzését. Minden vízililiom levél egyedi, mégis harmonikus; mintha a természet maga egy szimfóniát alkotna formákból és színekből.

A mű érzelmi hatása mély. Nehéz elkerülni a béke hullámát, amikor a finom ecsetvonásokra nézünk. Monet mesterien alkalmazza az impasto technikát, ahol a festék vastagon kerül felvitelre, testi textúrát adva a műhöz, ami arra invitálja a nézőt, hogy merüljön el a jelenetben. Történelmileg ez a festmény összhangban van az impresszionista mozgalommal, egy időszakban, amikor a művészek megpróbálták megragadni a fény és a szín efemer tulajdonságait. Monet elkötelezettsége, hogy megfesse a Givernyi kertjét, nemcsak személyes reflexiót tükröz, hanem egy szélesebb körű átértelmezést is a természet változó érzelmeiről.