A csatatér várakozásának e hatalmas ábrázolásában a jelenet egy előérzettel bontakozik ki. Balra egy csoport katona áll feszülten, uniformisuk feltűnően ellenáll a táj földszínei között. Arcukon a határozottság és az aggodalom keveréke látható, amit a közelgő konfliktus súlyossága tükröz. Eközben a háttér egy kopár tájat mutat—meztelen fák és füstoszlopok lebegnek a távolból, ami a háború káoszára utal, amely ezt a pillanatnyi csendet fenyegeti.

A művész mesterien használja a színeket az érzelmek kiváltására; tompa szürke és barna tónusok uralkodnak a kompozícióban, míg a különböző világos kiemelések a figyelmet a különböző figurákra terelik. Az első tervben fekvő katonák, akik óriási zsákok mögé görnyednek, mind a fizikai kimerültséget, mind pedig a harci készülődés érzelmi terhét sejtetik. Ez a munka nemcsak egy pillanatot ragad meg, hanem egy konfliktusokkal teli történelmi időszak szellemét is, kényszerítve a nézőt, hogy tapasztalja meg a háborúra való várakozás súlyát.