Ebben az érzelmekkel teli művészetben a művész megragadja a vidéki munka lényegét egy fiatal arató határozott testtartásával, ahogy mélyen a betakarítás aktusába merül. A figura, amely élénk kék ruhát visel, úgy tűnik, hogy mind a fáradozást, mind a nyugalmat megtestesíti. Minden ecsetvonás tele van mozgással, ábrázolva nemcsak a gabona vágásának cselekedetét, hanem a pillanat lelkét is. A háttérben lévő magas arany szárak, amelyek finoman lengedeznek, fokozzák az ember és a természet közötti integráció érzését; olyan, mintha az egész táj együtt lélegezne az aratóval.

A színpaletta érzelmek spektrumát hívja életre: a munkás ruhájának gazdag kéke gyönyörűen kontrasztál a mező föld színeivel, míg a lágy sárga és zöld ecsetvonások élénk környezetet festenek. Ahogy ekkor nézek erre a darabra, eszembe jut a legegyszerűbb megélhetés mögött álló kemény munka. A fejem felett zizgő felhők egy változás hátterét sejtetják, talán a váltás egy évszakból a másikba, visszhangzó a munka és az élet ciklusainak, amelyet ez a festmény olyan mélyen képvisel.