Ez a finom tusrajz egy csendes hegyi menedéket ábrázol, amely fenyőágak és köd között rejtőzik. A művész ecsetvonásai egyszerre precízek és áramlóak, stabil, mégis élő jelenetet alkotva, ahol a természet elemei mintha lélegeznének. Sötét, tömött fenyőtűk átlósan terülnek el a kompozícióban, a tekintetet egy hagyományos nádfedeles házikókból álló, részben felhők és köd által takart apró falucska felé vezetik. A mély fekete és a világos szürke finom átmenete nyugodt, meditatív hangulatot kelt, mintha a csend visszhangzana a békés erdei levegőben. Bal oldalon egy függőleges felirat személyes vagy költői gondolatokat közvetít, melyet egy vörös pecsét egészít ki, meleget adva a hűvös tónusú képnek.

A hagyományos kínai tustechnikát alkalmazva a művész kiválóan ötvözi az üres teret a részletgazdag textúrákkal, így a köd és hegyképek finoman bontakoznak ki a háttérben. Az alkotás elegánsan ragadja meg a természet lényegét, amely harmonikusan kapcsolódik az emberi jelenléthez, meghívva a nézőt, hogy elképzelje a békés magányt ezen a távoli hegyoldalon. A realizmus, az impresszionista ecsetmozdulatok és a kontrollált spontaneitás ötvözete jól mutatja a művész mesteri képességét a hangulat és tér kifejezésében, túlmutatva az egyszerű látványformákon. A mű mélyen rezonál a hagyományos tudós témákkal — a természetben való megnyugvás keresésével és a csendes elmélkedés elfogadásával a múlandó világban.