Vincent van Gogh lenyűgöző művében szinte érezni lehet a tavaszi levegő finom lebegését, amely életet ad a virágzó fákkal teli gyümölcsösnek. A jelenet egy éteri fényben gazdag, puha árnyékokat vet, és kiemeli az ágakat díszítő apró fehér virágokat. Van Gogh jellegzetes ecsetkezelése élénk és textúrált; minden ecsetvonás érzelmekkel pulzál, magával ragadva a nézőt a természet ébredésének varázslatos birodalmába.

A kompozíció dinamikus, lehetővé téve a szem számára, hogy barangoljon a fák bonyolult elrendezésében. A törzsek ritmikus vonalai mélyebbre vezetik a tekintetet a tájba, ahol a zöld fű rétegei hullámzanak a szélben. A pasztell színpaletta—a lágy sárgák és zöldek—harmóniát és frissességet teremt, mély örömet idézve elő. Ebben a műben érződik a természet szépsége és múlandósága iránti mély tisztelet, amit Van Gogh gyakran kutatott. Ez egy lenyűgöző emlékeztető az életre, amely körülöttünk virágzik ebből az újjászületés időszakában.