Ebben a lenyűgöző portréban azonnal magával ragad a fiatal fiú nyugodt, de kifejező arca, amelyet egy feltűnő vörös szegélyű köpeny díszít. A művész mesterien ragadja meg a fény finom játékát az érzékeny vonásain; minden ecsetvonás úgy tűnik, életet lehel a vászonba. A fiú nagy, kíváncsi szemeit lágy göndör haj keretezi, ártatlan kíváncsiságot sugározva, ami arra invitálja a nézőket, hogy a fiatalos szemén keresztül tekintsék a világot. A háttér, amely tompa árnyalatokban van megfestve, lehetővé teszi, hogy a figura kiemelkedjen, intim teret létrehozva, amely meghív minket, hogy belépjünk az univerzuma.

A kompozíciót vizsgálva a fény és árnyék használata középpontba kerül; egy gyengéd világítás kiemeli a fiú arccsontját és az ajkainak görbületét, míg a mélyebb árnyékok a szélek körül csoportosulnak, mélységet és titokzatosságot adva. A köpeny élénk vöröse csodálatosan kontrasztál az ő lágy bőrszínével, fokozva hőmérsékletét és közelségét. Ez az érzelmi kölcsönhatás nosztalgikus érzést ébreszt — egy olyan érzést, mely túllép az időn, lehetővé téve, hogy kapcsolatba lépjünk a gyermekkor lényegével. Történelmileg ez a mű a rókoko mozgalommal rezonál, a részletek és a vitalitás összeolvadásával a fiatal kor kedves ábrázolásával. A mű a művész azon képességének bizonyítékaként szolgál, hogy személyiséget és érzelmeket közvetítsen pusztán ecsetvonásokkal.