A nyugodt tájban a jelenet egy vonzó földúttal bontakozik ki, amely a zöldellő gyümölcsöskertben kanyarog. A fák élénk fehér virágokba öltözve táncolni látszanak a lágy szellőben, finom árnyékot vetve a földre. Ez a harmonikus természet színpaletta keveréke nyugalmat sugall; az ég lágy kékje, fodros felhőkkel tarkítva, egy tökéletes tavaszi nap meleg légkörét tükrözi. A festő ecsetvonásai folyékonyak és kifejezőek, lehetővé téve a néző számára, hogy szinte érezze a virágzó fák szétáradó életerejét.

Ahogy mélyebben a műbe merül, egy nosztalgia érzelem áraszt el; megjeleníti a zárolt pillanatot az időben — az élet és a születés ünnepét. A gyep élénk zöldje és a fák különféle színei gazdag szőttesként ötvöződnek, tele élettel. Monet képessége, hogy megragadja a fény múlandó minőségét, lenyűgöző; szinte hallani lehet a levelek suttogását és a levegőben úszó virágok édes illatát. Ez a mű nemcsak arra invitál, hogy tanúja legyél a természet csodás pillanataiban, hanem arra is bátorít, hogy elmélkedj a körülötted lévő világ egyszerűségéről és öröméről.