Ez a nyugodt jelenet egy csendes rétet ábrázol, ahol tehenek békésen legelnek magas, vékony fák alatt. A finom ecsetvonások és a ragyogó színpaletta vibráló hatást keltenek a vásznon, amely a leveleken átszűrődő napfényt idézi egy szeles napon. Az élénk zöldek és a lágy kékek friss, levegős hangulatot teremtenek, szinte hallani lehet a levelek susogását és a természet suttogását.

A kompozíció kiegyensúlyozza a fák függőleges törzseit a rét vízszintes kiterjedésével, gyengéden vezeti a tekintetet a tájban. Az impresszionista technika a fényre és a színre helyezi a hangsúlyt a részletes realizmus helyett, költői, majdnem álomszerű minőséget kölcsönözve a jelenetnek. Ez a 20. század elején készült művészeti alkotás tükrözi a művész rajongását a természet múló szépségének megragadására és az állatok harmonikus együttélésére környezetükkel.