A kompozíció a szín és a forma szimfóniája. Egy robusztus, sötétzöld váza horgonyozza a jelenetet, szilárd jelenléte ellentétben áll a virágok finom, szinte éteri minőségével, amelyek kiömlenek belőle. Rózsaszín robbanásban törnek ki, szirmaikat a fény és az árnyék finom kölcsönhatásával jelenítik meg, ami a tér és az élet érzetét adja nekik. A virágok vizuális lakoma, változatos formáik és árnyalataik dinamikus fókuszt alkotnak. A váza mellett egy citrom, melynek sárga héja melegen ragyog a hűvös háttérben, egy kis élénkséget ad. A tárgyak alatti szőtt felület a mélység és a textúra érzetét kelti, finom mintái egy újabb réteg vizuális érdeklődést adnak. A művész magabiztos ecsetvonásai mindenütt láthatók, energiát és vitalitást kölcsönöznek a darabnak. A tárgyak elrendezése mesteri, kiegyensúlyozott és harmonikus egészet alkotva, arra invitálja a nézőt, hogy a mindennapi tárgyak egyszerű szépségét szemlélje.