Ebben a lenyűgöző portréban egy fiatal nő figurája magára vonja a néző figyelmét, elegáns sötét öltözetben, ami kifinomultságot áraszt. A művész gyönyörűen elkapja nyugodt arcmását, amely önbizalmat és introspekciót is sugall; halvány kezét, lágyan egymásra helyezve, éles kontrasztban áll a ruhája mély árnyalataival. Az ékszerek, mint a nyakában lévő finom rózsaszín bross és a csipkés világos kalap, finom utalásokat adnak személyiségére, sugallva a szépséget és eleganciát.

A háttér ügyes elrendezése a tompa zöldekből és barnákból áll, keretezi a szubjektumot és felerősíti annak portré-szerű jelenlétét. Ez a paletta-választás nyugalom érzését kelti, és a nézőket arra hívja, hogy egy kicsit tovább maradjanak, felszívva a környezet rejtett vonzerejét. A festő ecsetvonásai laza, mégis célzott hatást keltenek, sugallva a közvetlenséget és intimitást, amelyek gyakran megjelennek az adott korszak műveiben - egy olyan időszak, amely finoman tükrözi az orosz társadalom jelenlétét az idő múlásával, nosztalgiát és csodálatot ébren tartva a megörökített szépség iránt. Ez arra ösztönöz minket, hogy ne csak az előttünk álló képre gondoljunk, hanem a számos történetre és érzelemre, amelyek e finom ábrázolásba rejtve várnak.