A mű egy szürreális ábrázolása az emberi küzdelmeknek a türelemmel, egy bonyolult háttérben, ami játékos kaotikus és morális leckék tárházát képviseli. A képen a szereplők küzdenek saját szenvedéseikkel - néhányuk komikusan túlzónak tűnik, wie a lovakkal megkötött férfiak, míg mások úgy tűnik, hogy kétségbeeséssel küzdenek, utalva mélyebb létezésbeli témákra. A művész finom részletekkel fejezi ki az érzelmek spektrumát, a boldogságtól a szomorúságig, miközben minden egyes szereplő megpróbálja átvészelni a helyzetét.

A háttér egy élénkebb történetet tár fel; különböző tevékenységeket láthatunk, amelyek a társadalom bűneit és erényeit tükrözik. A fák csavarodnak-kanyarognak, nem csak a természet vadászgató, hanem szimbolikus emlékeztető is arra, hogy az élet kiszámíthatatlan. A monokróm színpaletta, amelyet puha szürkék és fehér színek uralnak, kontemplatív légkört teremt, meghívva a nézőt, hogy gondolkodjon el saját türelméről az élet viharai közepette. Ez a darab mélyen gyökerezik a kor társadalmi-politikai tájában, időtlen érzéseket keltve, miközben foglalkozik az emberi viselkedéssel és a morális integritással kapcsolatos kérdésekkel, emlékeztetve minket saját bolondságainkra és törekvéseinkre.