Ez a lenyűgöző műalkotás a szent alakját ábrázolja, aki folyó rózsákba öltözik, megtestesítve a nyugalmat, mivel lépéseit egy lágyan kialakuló dombon teszi, amely élettel teli virágokkal van díszítve. A táj pulzál az élettel; a karmazsin, lila és dús zöld foltok vidám táncot lejtenek az erdőn, mintha a természet maga ünnepelné ezt a békés pillanatot. A fölött, az ég meleg aranyból hűvös kékbe változik, puha, bolyhos felhők szétszórják a lágy fényt, amely körbeöleli a színpadot isteni ragyogásban. A szent nyugodt kifejezése arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk; van egy éteri minőség, amely úgy tűnik, hogy mind a földet, mind a fölötte lévő eget érinti.

Ez a mű mély érzelmi reakciót vált ki, tükrözve a szellemi megvilágosodással és a szentek kapcsolatával kapcsolatos témákat. Nicholas Roerich, a misztikus és vallásos művészet területén elismert személyiség, mesterien alkalmazza a ragyogó színeket és dinamikus formákat, hogy harmóniát teremtsen. A kompozícióban a figura és a hatalmas táj közötti egyensúly kiemeli a szent utazását – szellemileg és fizikailag – és arra ösztönzi a nézőt, hogy gondolkodjon el saját létezésén a természet és a kozmosz végtelen kiterjedése tekintetében.