Ez a portré egy fiatal nőt ábrázol, akinek bőséges vörös haja van, nyugodt arckifejezése pedig egy mély, bársonyos sötét háttér előtt ragyog. A művész ecsetvonásai finoman egyensúlyozzák a lágy vonásokat és a részleteket, halvány bőrét és dús haját a fény és árnyék finom játékával ábrázolva. Kezei gyengéden tartanak egy csokor rózsát, melynek élénk rózsaszín és zöld tónusai szépen kontrasztálnak a fehér ruhája visszafogott színeivel, természetes ártatlanság és nyugodt báj érzetét keltve.

A kompozíció középre helyezi az alakot, így a néző tekintetét az arcára és a kezében tartott virágokra irányítja, létrehozva egy intim pillanatot, amely mintha megállt volna az időben. A fény és árnyék kontrasztja a művész chiaroscuro technikájának mesteri alkalmazását mutatja, fokozva az érzelmi mélységet és a jelenet realizmusát. A festmény szinte költői nyugalmat áraszt, elmélkedésre hívva a fiatalságról, szépségről és az élet múlandóságáról, gazdagítva az apró textúrákkal és színekkel, amelyek életre keltik ezt a finom alakot.