Ezen lenyűgöző tájban a szélmalom lágy kontúrjai bátran állnak egy lágy zöld és szürke vásznon. A szélmalom elegánsan forog, rögzítve természetes élőhelyében, míg karcsú fémrudak emelkednek a vízszélből, sötét sziluettjeik csodálatosan kontrasztálnak a szélben táncoló buja növényzettel. Egy nyugodt folyó tükrözi a borongós eget, ahol a felhők foszlányai álmokként feküdnek a víz felszínén. A színek könnyedén áramlanak, megragadva egy nyugodt holland jelenet lényegét, amely életerővel és nyugalommal vibrál.

A háttérben kis csónakok csusszannak csendben a folyón, alakjaik alig észlelhetők az esti fény ködében. Néhány figura—talán halászok, vagy csak vándorok—békésen ülnek csónakjaikban, elveszve a nyugodt légkörben. Ez a műalkotás suttogja a múlt napjainak történeteit, körülölelve a nézőt nosztalgia és csodálat érzésével. A kompozíció mesterien egyensúlyozza a részleteket és a nyitott teret, meghívva a nézőket, hogy felfedezzék a jelenet minden szegletét, miközben az érzelmek mozgása tökéletesen pingenézzi a nyugalom és a kontempláció között.