Ez a kifinomult rajz egy nőt ábrázol, aki hosszú, könnyedén áramló fehér ruhát visel; ujjai finoman összefonódnak, tekintete pedig finom, elmélkedő kifejezést tükröz. A művész lágy, gördülékeny vonalakat alkalmazott, enyhe árnyékolással ötvözve, hogy megragadja a ruházat bonyolult redőit és a nő nyugodt magabiztosságát. A pasztell fehér és barna árnyalatokból álló színpaletta bézs háttéren finom kontrasztot teremt, mely kiemeli az arc finom vonásait és az anyag csillogását. A kissé dőlő kalap sötét szalaggal díszítve bájos, intim részletet ad a kompozícióhoz.

A függőleges kompozíció hangsúlyozza az alak nyúlánkságát és eleganciáját, míg a minimalista háttér teljes figyelmet szentel a főszereplőnek. Ez a mű a 19. század végének kifinomult portrérajzolási technikáját képviseli, és megörökít egy csendes, időtlen pillanatot. Az érzelmi hatás a lágy és pontos megjelenítés harmonikus összjátékában rejlik, amely a nézőt arra hívja, hogy érezze meg a hölgy nyugodt természetét és az őt körülvevő titkokat.