A mű egy vibráló csendélet, az egzotikum ünnepe. A szemet azonnal megragadják a lédús sárkánygyümölcsök, amelyek élénkpiros héja a apró fekete magvakkal tarkított ropogós fehér hússal kontrasztban van. Az egyik gyümölcs félbe van vágva, feltárva belsejét minden finom részletében. Egy tövises kaktusz és egyetlen, vibráló zöld levél további textúra- és élet-elemeket ad. A kompozíciót egy földszínű barna háttér alapozza meg, amely kiemeli a gyümölcs színét.

A kompozíció feltűnő. A művész oly módon rendezte el a gyümölcsöket, hogy azok egyszerre természetesek és átgondoltak legyenek. A sárkánygyümölcsök egy csoportba tömörülnek, és a felvágott gyümölcs elhelyezése fókuszpontot hoz létre, amely vonzza a néző figyelmét. Egy kis csontváz hozzáadása, amely egy sziklás kiemelkedésen ül, sötét, játékos és kissé nyugtalanító kontrapunktot hoz az élénk gyümölcsökhöz. Hihetetlenül izgalmasnak találom az élet és a halál egymás mellé helyezését; a művész színek és formák használata a szépség és a dolgok elkerülhetetlen hanyatlásának érzetét kelti.