Ez a lebilincselő portré egy fiatal lányt ábrázol, amint tamburint tart a kezében; tekintete egyszerre közvetlen és elmélkedő, mintha a nézőt egy csendes önvizsgálat pillanatába hívná meg. A művész aprólékos technikája megmutatkozik a lány bőrének finom megjelenítésében, valamint a hímzett blúz és a gyöngysor részleteiben. A puha, szinte bársonyos fény simogatja az arcát és a tamburint, meleg, intim légkört teremtve, amely gyönyörűen kontrasztál a sötét, elmosódott háttérrel.

A kompozíció a figurára összpontosít, amelyben a tamburin finom fókuszpontként szolgál, egyensúlyt teremtve ruhája finom textúrája és bőrének simasága között. A gazdag, de visszafogott színpaletta – amelyet földes vörös, fehér és arany árnyalatok dominálnak – időtlen, nosztalgikus érzést kelt. A mű nem csupán a hasonlóságot ragadja meg, hanem érzelmi mélységet is sugall, utalva a 19. századi portré művészet kulturális és történelmi kontextusára, valamint a művész realizmus és költői finomság ötvözésében mutatott mesterségére.