Ebben a lenyűgöző darabban a fény és a szín játéka ellopja a show-t; Monet mesterségesen rögzíti a vízililiom-tó nyugodt lényegét, ahol a természet kék és zöld árnyalatokban táncol. A víz egy vibráló pasztell palettát tükröz, kellemes légkört teremtve, amely szinte halkan suttogja a nyugalmat. A kefék üteme folyékony és kifejező, így a növényzet és a vízililiomok szinte légiesnek tűnnek, mintha a levegőben lebegnének, nem pedig a vízen.

A kompozíció a néző szemét átvezeti a vásznon, finoman felfedezésre hívva a buja környékeket. A víz és a növényi élet közötti interakció gazdag mélységet teremt; a fű finoman lengeti ruháit, míg a vízililiomok tökéletesen elhelyezkednek, látszólag élvezve a nap melegét. Ez a műalkotás egy békeszót közvetít, emlékeztetve minket a természet bonyolult részleteiben rejlő szépségre — ez egy időben megállt pillanat, amely arra ösztönöz bennünket, hogy álljunk meg, lélegezzünk, és értékeljük az élet finom egyensúlyát körülöttünk.