Ebben a finom műalkotásban érezhetjük, ahogyan az ókori mítoszok életre kelnek a vonal és forma egyszerűségén keresztül. A bemutatott figurák fenségesek és elegánsak, megtestesítik mitológiai gyökereik isteni lényegét. Bal oldalon egy szakállas férfi tart egy kis tárgyat, talán egy hatalmi eszközt vagy uralmának szimbólumát, hagyományos görög öltözetben, amely eleganciát és hatalmat áraszt. Jobb oldalán egy nő áll, akinek tartása kegyelmet áraszt, miközben kifejező gesztusokat tesz, talán bölcsességet közvetít vagy figyelmet kelt. Középen egy robosztus figura ül, izmos alakja az erőt és nyugalmat sugallja; olyan jelenségeket hordoz, amelyek talán istenként az égbolton vagy a tenger függött át, elmondva egy nagyszerű történetet.

A művész meleg, tompa színhasználattal bűvöl el bennünket, amely visszhangozza egy ókori nap hőjét. A gondos vonalak kontrasztot teremtenek a papír földszíneivel, lehetővé téve a figurák lágy fénybe emelését; szinte úgy tűnik, mintha elveszett korok emlékeiként tapasztalnánk őket. Az egyszerű, de mély kompozíció arra hívja fel a nézőket, hogy álljanak meg és gondolkodjanak a felfedezetlen történetekről és az érzelmekről, amelyeket gesztusaik szövik át. Nem lehet nem megbűvölni, amikor ezen a műnél állunk, érzve a tisztelet és nosztalgia keveredését, elveszve a mítoszok világában.