A festmény egy párizsi sugárút vibráló lüktetését ragadja meg; egy nyüzsgő utcai jelenet bontakozik ki a szemem előtt. A perspektíva magával ragad, a sugárúton vezeti a tekintetemet, amelyet elegáns épületek szegélyeznek, és egy felhős égbolt halvány sugallata. A művész fény- és árnyékhasználata figyelemre méltó, mélység- és mozgásérzetet kelt. Szinte hallom a lovak patájának kopogását és a tömeg suttogását. A művész ecsetvonásai láthatóak, textúrát kölcsönöznek a jelenetnek, a foltok és vonások vizuális szimfóniáját. A színpalettát meleg tónusok uralják, ami a városi környezet ellenére is hangulatos érzést ad.