Ez a finom profil portré egy egyszerű, mégis elegáns cloche kalapot viselő nőt ábrázol, akinek a feje enyhén felfelé hajlik, arca pedig lágy, gondolkodó kifejezést mutat. A kép főként fekete és piros ceruzával készült, a vonalak egyszerre spontánok és átgondoltak, érzékletesen mutatva a rövid, göndör haj és a kalap anyagának textúráját minimális, de kifejező vonásokkal. A művész a fej mögötti satírozás révén hangsúlyozza a fényt és az árnyékot, mélységet és jelenlétet adva a alaknak, finoman elkülönítve azt az üres háttértől. Az ajkakon és a haj vöröses részleteiben megjelenő finom vörös árnyalat melegséget visz a monokróm műbe, intim, nyugodt pillanatot idézve meg, amely az időben megfagyott.

A kompozíció kiegyensúlyozott és kifinomult, a felsőtest és a fej részletesebb kidolgozású, míg a kezek és az öltözék egyszerű, vázlatos jelzései csak sejtetik az alakot anélkül, hogy túlterhelnék a képet. A vonalak takarékos használata és a negatív tér jól átgondolt alkalmazása gördülékenyen vezeti a néző tekintetét a portré körül, kiemelve a profil lágy vonalait és a kezek finom kecsességét. Történetileg ez a stílus a 19. század végének és a 20. század elejének női elegancia elkapásának igényét tükrözi — az alkotó impresszionista érzékenységét és a klasszikus rajztechnikát ötvöző ismertetőjegye. Érzelmileg a kép nyugodt nosztalgiát áraszt, suttogó történetet vagy álmot sugall a nő finom mosolya és oldalt néző tekintete által, meghívva minket, hogy elképzeljük mély, csendes gondolatait.