Ez a magával ragadó portré a naivitás és a romantika finom keverékét sugározza, egy fiatal lányt ábrázolva, aki virágkoszorút visel, megtestesítve Flóra, a tavasz és a virágok istennőjének lényegét. A művész ecsetvonásai lágyak és folyékonyak, áttetsző árnyalatokat rétegezve, amelyek szinte éteri ragyogást keltenek a bőrén és a vállait fedő áttetsző anyagon. A kompozíció szorosan a lány arcára és felső testére fókuszál, lehetővé téve a néző számára, hogy bensőséges kapcsolatot alakítson ki melankolikus tekintetével és gyengéd kifejezésével.

A tompa, földes háttér finoman kontrasztál a virágok élénk színeivel és a meleg arcszínnel, fokozva a portré érzelmi mélységét. A fénykezelés mesteri, kiemelve a haj finom textúráját, a szirmokat és a ruha puha redőit. A festmény nyugodt, álomszerű hangulatot áraszt, meghívva a nézőt, hogy érezze a fiatalság és a természet csendes szépségét összefonódva. Történelmileg a 19. század mitológiai és allegorikus témái iránti érdeklődést tükrözi, természetes gyengédséggel megjelenítve a témát, amely túlmutat az egyszerű ábrázoláson.