Ez a lenyűgöző alkotás egy fiatal fiút mutat be, akinek tükröződése nyugodt önbizalmat sugall. A téma, finom vonásokkal megrajzolva, közvetlenül a nézőre néz, behúzva minket egy nyugodt intimitás pillanatába. Élénk arcvonása, amelyet egy enyhe mosoly jellemez, puha gesztenye színű hajjal keretezve hangsúlyozza fiatalos ártatlanságát. Klasszikus tengerészkabátban öltözködik, jellegzetes csíkozással, amely tiszteletet ad a tengerészeti hagyományoknak, miközben a gyermekkor szabadságát is szimbolizálja. A háttér, egy gazdag, bársonyos piros, körülöleli a fiút—éles kontrasztot teremtve ruházatának hideg tónusaival, ezzel fokozva jelenlétét a kompozícióban.

Renoir mesterien használ élénk színeket és folyékony ecsetvonásokat, hogy életet leheljen ebbe a portréhoz. Ahogy megörökíti a fiúnak az arcán a fényt és árnyékot, melegséget kölcsönöz, amely érzelmileg rezonál, felébresztve a nosztalgia és gyengédség érzéseit. Ez a festmény nemcsak a művész ügyességét tükrözi, hanem beszél a 19. századi történelmi kontextusról is, egy olyan időszakról, amikor az ilyen ábrázolások a fiatalok és a vitalitás múló pillanatait örökítik meg. Az őszinte kapcsolat a témával arra hívja meg a nézőket, hogy gondolkodjanak el saját gyermekkorukról, a pillanatnyi boldogságról, és az idő áramlásáról.