A mű egy csendes jelenetet mutat be egy békés tavon lévő hajóról. A hajó, tele egyenletesen evező figurákkal, finoman siklik a vízen, ami harmóniát és közös célt sugall. A tatnál egy magányos alak látszólag az utat irányítja vagy felügyeli. A stílus, ami a hagyományos kínai tusrajzokra és -mosásokra emlékeztet, nyugalmat és egyszerűséget idéz elő. A lágy ecsetvonások és a lágy színek fokozzák az általános békés atmoszférát. Egy síró fűzfa kecsesen keretezi a bal oldalt, finom ágai a víz felé zuhannak, lírai szépséget adva hozzá.