Ez a kifejező jelenet egy vidéki élet csendes pillanatát ragadja meg, ahol több alak dolgozik az aratáson egy buja, hullámzó tájban. Az ecsetvonások lazák és textúráltak, így vibráló hatást keltenek, ami életre kelti a természetet és az embereket. A kompozíció enyhén lejtős, vezeti a tekintetet a zöld növénysorokon át a távoli fák és az ég felé, amelyen puha felhők úsznak. A színpaletta földes zöldeket és barnákat kombinál lágy kék és fehér árnyalatokkal, meleg, napos délután hangulatát idézve, nyugalommal, munkával és a természettel való összhanggal átitatva. Az alakok nem részletesek, de bensőséges közelséget és közös erőfeszítést sugároznak, hangsúlyozva az ember kapcsolatát a földdel és az évszakok ritmusával.