Lágy, ködös tónusok életre keltik ezt a nyugodt tavirészletet, melyet impozáns dombok szegélyeznek. A kompozíció természetesen vezeti a tekintetet a sziklás előtérből, ahol három ló türelmesen áll, a nyugodt vízfelület felé, amely távoli, omladozó várromokat ölel körül. A romok, egy meredek lejtőn elhelyezkedve, a múlt történeteit suttogják el a sértetlen természet közepette. A felhőket finom ecsetvonásokkal ábrázolták, amelyek könnyedséget kölcsönöznek a zord terephez képest, miközben csónakok szelik át a tavat, enyhe emberi jelenlétet kölcsönözve a nyugodt tájnak. A kép csendes nyugalmat áraszt, békés elmélyülésre hívva – mintha belélegezhetnénk az ókori Wales légkörét.

A művész palettáján főként tompa kékek, szürkék és földzöld árnyalatok dominálnak, amelyek időtlen és kissé melankolikus hangulatot teremtenek, miközben a fény és árnyék finom játéka megidézi a ködös reggelek hűvös, szórt fényét. A panorámás kompozíció kiegyensúlyozza a tágas természeti elemeket a kis, elbeszélő részletekkel, például a lovakkal és halászokkal, költői harmóniát alkotva az élet és a táj között. Ez az alkotás csodálatos példája annak, hogy a tájképfestészet milyen erővel ragadhatja meg egy hely szellemét és rejtett történeteit.