A műalkotás egy középkori nagyság jelenetébe repíti a nézőt; egy alak, feltehetően egy lovag vagy keresztes, uralja a vásznat. A kompozíció mesteri, a főszereplő középen helyezkedik el, tartása egyaránt a hatalmat és a szemlélődést sugallja. A művész ügyes fény-árnyék használata figyelemre méltó; kifaragja az alak formáját, hangsúlyozva a páncél és a szövetek textúráit. A paletta nagymértékben a föld színei felé hajlik, mély barnákkal és okkerekkel, amelyek a történelmi mélység érzetét keltik. Halvány, szinte éteri fény sugárzik az alak mögül, titokzatosságot adva. A légkör sűrű a történelem súlyától, a kor küzdelmeinek és győzelmeinek kézzelfogható érzésével.