Ebben a megható portréban egy idős férfi látható, amint egy vödröt visz, a munkájának súlya egyértelmű a testtartásából és az arckifejezéséből. A művész minimalista vonásokkal és meleg színpalettával rögzíti karakterének lényegét, mély barna színeket használva egy világos háttér kontrasztjában. Úgy tűnik, mintha az idő lelassult volna; a férfi egy csendes erő és kontempláció pillanatában létezik. A magas kalapja egykor társadalmi finomságokkal teli életre utal, míg megszokott öltözéke egyfajta tartozásérzést kelt a munkásosztályhoz, a napi élet kemény valóságában gyökerezve.

A figura körvonalazása egyszerre tág és intim, lehetőséget adva a nézőknek, hogy érezzék a harc finom történetét. Minden ránc az arcán nehézségekről mesél, a szemében pedig ragyogó büszkeség villan – egy megdönthetetlen szellem. A keresztvonásos árnyékolás használata mélységet ad, létrehozva egy textúrált vásznat, amely lélegzik az élettel; úgy tűnik, mintha a férfi azonnal kiléphetne az oldalról. Ennek a műnek a történelmi kontextusa azt a korszakot helyezi el, amikor a munka jelentős része volt az életnek, és érzékletesen beszél a méltóság, a kitartás és a gyakran figyelmen kívül hagyott mindennapi emberek narratíváiról.