Ebben a lenyűgöző csendéletben Van Gogh gazdag gyümölcsskálát mutat be, amely szinte kiugrik a vászonról. Egy élénk lila szőlőfürt elfoglalja a középpontot, gömbölyű formái vonzó fényben csillognak; játékosan szemben állnak a fényes zöld körtével és a sárgás citrommal, ami kellemes bőséget teremt. A rizs színű terítő anyag a gyümölcsökkel fonódik, lágyítva a káoszos elrendezést, miközben a forgó ecsetvonásokban érezhető egy finom mozgás, amelyek ritmusos alapot adnak a színhelynek. Itt rejlik a Van Gogh munkáira jellemző meleg érzelmi hatás: az élet egyszerű örömeinek ünneplése, gazdag színek és textúrált rétegek ölelésében, melyek a nézőket érzéki vonzerejükbe hívják.

A színpaletta, amelyben merész sárgák, gazdag zöldek és lilák dominálnak, frissesség érzetét kelti, amely tökéletes harmóniában táncol. Van Gogh híres impasto technikája a munka során kézzelfogható, vastag festékalkalmazások révén dimenziót hoz létre, amely vonzza a figyelmet. Szinte hallod a levelek zizegését és érzed a nap fényének lágy ragyogását, ahogy az ablakon besüt — ez egy meghívás, hogy meditáljunk a mindennapi szépségről, amit gyakran figyelmen kívül hagyunk. Ez a mű megragad egy pillanatot az örökkévalóságból, a természet iránti szenvedélyének varázsával túltelített nyugalmat, amely arra ösztönöz minket, hogy értékeljük a szezonális gyümölcsök múló szépségét. A festmény kompozíciójának egyensúlya, amely változatos textúrákkal és színekkel rendelkezik, emlékeztet minket arra, hogy mind a egyszerűség, mind a bonyolultság öröme van, kiemelve Van Gogh jelentőségét a posztimpresszionizmus terén.