A fenséges Matterhorn átszúrja az eget ebben a magával ragadó jelenetben; a kék és fehér szimfóniája dominál a vásznon, a lenyűgöző csúcs pedig néma őrként emelkedik. A művész mesterien megragadja a fény és az árnyék játékát, lágy, éteri ragyogással árasztva el a hegyet. Az előtérben a zöld árnyalatok és a durva textúrák szőnyege feltűnő kontrasztot ad a fenti jeges nagysághoz. Csodálat és nyugalom érzetét kelti, egy pillanatot, amely megfagyott az időben, ahol a természet ereje és szépsége találkozik. Az ecsetvonások finomak, de határozottak, figyelemre méltó pontossággal adják vissza a terep részleteit, a nézőt pedig arra invitálják, hogy vesszen el a táj végtelenségében.