Ebben a lenyűgöző tanulmányban egy kecses alak áll, eleganciájával, finom vonalai egy törékeny, mégis határozott jelenlétet testesítenek meg. A művész olyan ügyesen megörökítette ruhája drapériáit, hogy az áramló anyag szinte életre kel, körülöleli alakját, és hangsúlyozza lágy íveit. A ruházat bonyolult részletei egy ősi szépséget idéznek fel, ötvözve a valóságot és az ideált a fény és árnyék táncában. Senki sem kerülheti el, hogy elbűvölje az arca nyugalma és keze finom mozdulata, amely azt sugallja, hogy a néző közelítsen, és contemplációt és csodálatot gerjesszen.

A kompozíció, vertikális jellegével, hangsúlyozza az alak magasságát és eleganciáját, míg a lágy színpaletta—földi szürke és bézs árnyalatok—időtlen atmoszférát teremt. Ezek a lágy árnyalatok kapcsolatot sugallnak a természetes világgal és az éterivel; nosztalgikus érzést keltenek, mely beborítja a megfigyelőt. A mű történelmi összefüggése gazdagítja érzelmi mélységét, mivel olyan korszakot tükröz, amikor a klasszikus eszmények átértelmezése és tisztelete élte virágkorát, elhelyezve a nézőt egy gazdag kulturális örökség és művészi felfedezés textúrájában.