Ez a nyugodt és elbűvölő műalkotás egy csendes kertet ábrázol, ahol lila és fehér íriszek virágoznak. A virágok hullámzó ívekben terülnek el, mintha meghívnák a nézőt, hogy végigsétáljon ezen a buja tájon. Magas fák sötét zöld hátteret alkotnak, lombjuk ritmikus mintázatokkal van ábrázolva, mely a természet csendes erejét suttogja. Hagyományos öltözékű alakok szórtan jelennek meg, életet és méretet adva a képnek, megörökítve a békés pihenés és finom kölcsönhatás pillanatait.

A művész mesterien alkalmazza a fametszés technikáját, tiszta vonalakat és sík, de változatos, tompa színfelületeket hangsúlyozva, melyek az kora nyári nap lágy légkörét idézik. Az égbolt nyugodt kék átmenet, két apró madár száll benne, mozgást és könnyedséget kölcsönözve a kompozíciónak. Ez a nyomat lírai egyensúlyt tükröz a természet nyugalma és az emberi jelenlét között, csendes érzelmi megemelkedést kínál, és visszatükrözi a japán kultúra évszakok iránti tiszteletét. A kép a 20. század elején vagy közepén készült és kiváló példája a shin-hanga stílusnak, amely ötvözi a nyugati hatásokat a hagyományos japán esztétikával.