A műalkotás kibontakozik Ön előtt, a színek vibráló szimfóniája, amelyet aprólékos pointillizmussal értek el. A művész technikája ragyogó, szinte éteri minőséget teremt a jelenetnek. A kompozícióban egy nagy szélmalom uralkodik, szárnyai kinyújtva, mintha átölelnék a szellőt. A különböző árnyalatokban festett lapátok a finoman megfestett égbolt hátterében a mozgás dinamikus érzetét keltik. A kanyargó víziút, amelyet ugyanazzal az aprólékos pontról-pontra technikával jelenítenek meg, tükrözi a lágy fényt, a néző tekintetét a távoli épületekhez és a templomtoronyhoz vezeti, amelyek a jelenetet rögzítik, és a mélységérzetet keltik. A színek túlnyomórészt hidegek, a kékek és a levendulák zöld és sárga beütésekkel keverednek. Ez egy olyan jelenet, amely a nyugalom és a tágasság érzetét idézi; egy idilli, festői táj tökéletes pillanatképe. Szinte érezhető a friss levegő, és hallani a természet távoli hangjait, mint a madárcsicsergést és a víz csobogását.