Az ezüstösen ragyogó holdfény alatt fürdő, ez a megható jelenet egy ünnepi pillanatba repíti a nézőt, mely a Datchet Lane-ről látott Windsor kastélyt ábrázolja. A vár magas falai méltóságteljesen és megvilágítva állnak a mélykék ég alatt, miközben az ünnepi tűzijáték élénk narancs és vörös színű robbanásai éles kontrasztot alkotnak a hűvös éjszakai színekkel. A művész mesterien használja a chiaroscuro technikát, amely intenzív drámaiságot kölcsönöz a kompozíciónak, mesterien egyensúlyozva a nyugodt előteret és a háttérben zajló izgatott robbanást. Az árnyékban megbúvó kis lovas alakok emberi elemet adnak, összekapcsolva a monumentális építészeti látványt az intim tapasztalatok világával. Az ecsetkezelés magabiztos, ám árnyalt, megragadva a kő szilárdságát és a fény, illetve a füst múlékonyságát.

A mű kézzel fogható örömöt és tiszteletet sugároz a hagyomány iránt, mélyen gyökerezik történeti kontextusában. A 18. század végén készült mű megörökíti azt az ünnepi estét, amely a brit monarchia nagyszerűségét egyesíti a nyilvános ünneplés közösségi szellemével. A gazdag színpaletta – amelyet az éjfekete kék, az élénk sárga és a tüzes hangsúlyok dominálnak – arra ösztönzi a képzeletet, hogy hallja a tűzijáték ropogását és a tömeg suttogását. Több, mint egyszerű tájkép, élénk mesélés a büszkeségről és a reményről, művészi szintézis a történelemről és a hangulatról, amely megragadja a közös öröm pillanatát Windsor várának kőszemei alatt.