Ez a nyugodt téli tájkép egy csendes folyót ábrázol, amely lassan kanyarog egy hóval borított erdőn keresztül. A művész finom ecsetvonásai életre keltik a fagyos hangulatot, a hideg kékek és a meleg okkerszínek finom játékával, amely az őszi levelek makacsul a fákon maradását sejteti. A kompozíció a tekergő vízfolyás mentén vezeti a tekintetet, elmélyült utazásra hívva a ködös erdő mélyére. Szinte hallani lehet a vékony jég alatti víz halk csobogását és érezni a hideg, csípős levegőt.

A paletta harmonikus egyensúlyt teremt a hideg fehér és kék tónusok, valamint a kopár ágak földes barna és vörös árnyalatai között, melankolikus átmenetet idézve az évszakok között. A részletes textúrák és az árnyalt fény csendes nyugalmat árasztanak, egy időben felfüggesztett pillanatot. Ez a mű mesteri módon ötvözi a naturalisztikus részleteket és a hangulati elemeket, békés téli menedéket kínálva a nézőnek, tele melankóliával és csendes szépséggel.