A festmény magával ragad; a tenger látképe a fény ígéretével teli ég alatt. A gondosan megfestett hullámok finoman csapódnak a sziklákkal és egykori mólók maradványaival tarkított partokhoz. A művész ügyessége abban nyilvánul meg, ahogyan a fény a vízen játszik, csillogó, szinte éteri hatást keltve.

A kompozíció mesteri; a szem az előtérből, a napfényben fürdő sekélyes vizekből a horizont felé vonzódik, ahol a vitorlások, vitorláik a tompa ragyogást fogva, táncolni látszanak a vízen. A színpaletta visszafogott, de élénk. Az ég tompa tónusai gyönyörűen kontrasztban állnak a homok és a vitorlák melegebb árnyalataival, a nyugalom és a derű érzését keltve. Ez egy megörökített pillanat, egy visszatartott lélegzet; egy jelenet, amely a nyugalmat, a tenger végtelen ritmusát és a tiszta nap csendes szépségét suttogja a part közelében.