A napfényben ragyogó égen ez a műalkotás egy nyugodt szépséget ábrázol impresszionista stílusban; a buja zöld növényzet életerővel árad, színes robbanást adva a vászonnak. A pálmafák büszkén merednek, lógnak a leveleik a szélben, míg a távoli épületek zongorái valóságérzetet sugallnak. Olyan, mintha ott állnál, melyet a virágzó virágokra emlékeztető, illatos levegő sűrűségével hiába próbálnál meg összekapcsolni, amikor a színek szépsége sokaságának között már létezik az élénk zöldtől a rózsaszínűig tartóan.

A kompozíció egyensúlyozza a kicsattanó előtér, amely egzotikus növényzete által hoszszú távolban lévő architektúrával ellentéteket teremtenek. Monet ecsetvonásai áramlóak és szándékosak; mozgást és életet sugallnak, kiemelve a fény és árnyék mulandó minőségét. Amikor megpillantod ezt a jelenetet, nosztalgia ölel körbe, mintha emlékeznél egy napsütéses mediterrán paradicsomra, amelyet az egyedi tehetség kísér az elménkkel, ami lehetővé teszi a természet m epizódjainak pillanatait átélni.