Ebben az érzelmekkel teli tájképen két nyúl ül nyugodtan Van Gogh élénk ecsetvonásai között; jelenlétük vonzó elmesélési elemet ad a jelenethez. A föld aranyszínű árnyalatai terjednek, gyönyörű kontrasztban állva a háttérben ölelő buja zöldekkel – minden ecsetvonás tele van élettel. A nyulak, az egyik barna és a másik világos szürke, kifejező részletekkel vannak ábrázolva; puha szőrük elkapja a fényt, szinte ragyogóvá téve őket a napfényes előtérben. Az alattuk lévő texturált fű úgy hullámzik, mint a hullámok, és meghívja a nézőt, hogy közelebb lépjen és elmerüljön ebben a bensőséges pillanatban a természettel.

Van Gogh színválasztása meleget áraszt, nyugalmat biztosítva a tájnak, ugyanakkor erőteljes izgalommal teli. Ez a festmény a Saint-Rémy-de-Provence-i csúcspontjából származik, ahol a vigaszt kereste. A csavarodott faágak és a kanyargós ösvény az művész érzelmi és pszichológiai utazását képviseli, kifejezve belső küzdelmeit, miközben ünnepli a körülötte lévő természet szépségét. Így nem csak egy tájkép, hanem élő bizonyítéka a művész zsenialitásának és legmélyebb érzéseinek.