Ebben a műben belépni olyan, mintha egy nyüzsgő egyiptomi utcán találnánk magunkat, amelyet a nap meleg fénye ölel körbe. A művész mesterien ragadta meg egy letűnt kor esszenciáját, részletesen ábrázolva az építészetet és az alakokat. Egy férfi, aki egy tevén ül, uralja a jelenetet, az állat jelenléte magára vonja a figyelmet. A művész ügyes fény-árnyék használata a szemet vonzza, mélységet és valószerűséget teremtve. Az épületek tompa tónusai kontrasztban állnak a piac élénk színeivel. Az emberek ruhái életet és dinamizmust kölcsönöznek. Elképzelem az alkudozás hangjait, a fűszerek illatát és a beszélgetések suttogását – a mindennapi élet szimfóniáját. Ez a mű egy ablak egy másik kultúrába, amely arra invitálja a nézőket, hogy elmélkedjenek egy távoli föld szépségén és az emberi kapcsolatok időtlen vonzerején.