A jelenet kibontakozik előttünk, egy nyüzsgő párizsi tér, amely hemzseg az élettől. A napfény átszűrődik a fák élénk zöld lombkoronáján, és megcsillan a macskaköves utcákon. A kocsik és a korai buszok, tele emberekkel, navigálnak a térben; a művész ügyes kézzel megragadta a kor mozgását és energiáját. A háttérben lévő épületek lágy, tompított tónusokban jelennek meg, ami méretet és kontextust ad, míg az emberek alakjai gyors, impresszionista ecsetvonásokkal érzékeltetik a mozgást és az aktivitást.