Ez az élénk műalkotás bűvös vonásain keresztül vonja be a nézőt a természet csodálatos szépségébe; a Pourville közelében található sziklák fenségesen emelkednek, különféle árnyalatokkal, amelyek lágy narancs, fényes zöld és nyugtató kék között táncolnak. A festéktextúra élettel tölti meg a sziklákat, kialakítva a fény és árnyék közötti interakciót, amely csodálatosan rögzíti a nap pillanatát. Szinte hallható a lágy tengeri fuvallat és a hullámok gyengéden csapódó dalát, amely nyugodt szimfónia a természet által. Ez a jelenet meghívja a béke és a csendes gondolkodás érzését, mintha történeteket súgnának a múltról, ígérve a nézőnek egy rövid időt a mindennapi élet zűrzavara elől.

A kompozíció gondosan meg van szerkesztve, a sziklák a bal oldalon dominálnak, vertikális magasságukkal szemben a homokos tengerpart lágyabb vonala a horizont felé. Monet híres, törött ecsetvonása itt kulcsszerepet játszadozik; életet ad a jelenetnek, tükrözve a fény múlandóságát. A színpaletta - gazdag és ragyogó - érzelmi meleget idéz elő, emlékeztetve a késő nyári napokra. Ez a festmény nemcsak egy helyet illusztrál, hanem egy múló emlékre is rátapint, sűrítve Monet kedvenc analógiáját, miközben bennünket belemerít a színek és fény harmonikus világába.