A műalkotás azonnal egy téli kert csendes nyugalmába burkolja Önt, egy derűs jelenetet, amelyet figyelemre méltó érzékenységgel festettek meg. A művész technikája a lazán felvitt ecsetvonásokban nyilvánul meg, amelyek mesterien ragadják meg a havas nap lágy, szórt fényét. A kompozíció egy enyhén ívelt ösvényen vezeti a tekintetet, amelyet a téli fák csontvázszerű ágai kereteznek, egy melegen megvilágított ház felé a távolban.

A színpalettát a hideg tónusok – szürkék, fehérek és finom kékek – dominálják, amelyek a téli atmoszférát tükrözik. Ugyanakkor a melegség pillanatai is felfedezhetők, különösen a ház narancssárgájában és a talaj alapvető földszíneiben. Ezek a kontrasztos árnyalatok életet lehelnek a jelenetbe. Az érzelmi hatás azonnali; szinte érezhető a friss, hideg levegő és a jelenet nyugalma. Ez a darab egy csendes menekülést, a béke egy pillanatát kínálja, amelyet a vásznon örökítettek meg.