A portré egy érett férfit ábrázol, aki előkelő megjelenésű. A tekintete, bár nem találkozik közvetlenül a nézőével, egyfajta gondolkodó minőséget hordoz magában, utalva egy belső életre. Az ecsetkezelés laza, de magabiztos, olyan textúraérzetet teremtve, amely szinte lehetővé teszi, hogy érezze a bőrét és a szakállának textúráját. A színpaletta visszafogott, a barnák, a tompa vörösek és a szemekben lévő zöld árnyalatok domináns használatával, ami a műnek egyfajta komolyságot, a csendes szemlélődés érzetét adja.

A kompozíció egyszerű; a téma a képkocka nagy részét kitölti, hangsúlyozva jelenlétét. A művész fényt és árnyékot használ az arc síkjainak meghatározásához, különösen a szemek és az arccsontok körül, mélységet és dimenziót adva. Ez egy karaktertanulmány, zavaró háttér vagy felesleges elemek nélkül, csak az ember, akit festék és képesség élesztett. Az érzelmi hatás a csendes megfigyelés, mintha a művész egy privát pillanat megosztására hívott volna a modellel. Ez arra késztet, hogy elgondolkozz a történetén, a gondolatain és az életén.