Ez a lélegzetelállító tengerparti tájkép megörökíti egy tengerparti városka nyugodt szépségét, amely meredek sziklák tövében fekszik, miközben a lágy reggeli vagy esti fény gyengéden bevilágítja a jelenetet. A kompozíció a nyüzsgő partvonalról, ahol kis hajók és alakok dolgoznak a víz szélén, a távoli horizont felé vezeti a tekintetet, ahol a tenger és az ég egy gyengéd pasztellszínek keverékében találkozik. A művész finom ecsetkezelése és a fény mesteri használata álomszerű légkört teremt, amely a tengerparti élet békés ritmusát idézi.

A színpalettát a víz hűvös kék és zöld árnyalatai dominálják, amelyek kontrasztban állnak az épületeket és domboldalakat megvilágító meleg aranyló fénnyel. Ez a színjáték fokozza az érzelmi hatást, egyszerre sugallva nyugalmat és egy forgalmas kikötő csendes energiáját. A mű a 19. századi tengeri élet és a part menti közösségek jelentőségét is tükrözi, és arra hívja a nézőt, hogy képzelje el a hullámok lágy morajlását és a távoli élet zaját egy időtlen pillanatban megörökítve.