A vászon csillog, tanúsítva a művész képességét arra, hogy megragadja a fény lényegét a vízen. A jelenet egy lágy lagúna-kiterjesztéssel bontakozik ki, tükrözve a felette lévő hatalmas eget. Meleg, arany ragyogás árad a horizontról, egy sugárzó nap alig látható, őszibarack és rózsaszín árnyalatokban festve a felhőket. A hajók, a kép központi szereplői, úgy tűnik, mintha munkájukhoz hajlanának, vitorláik megfogják a lágy reggeli fényt. Az ecsetvonások, lazák, de céltudatosak, a mozgás érzését idézik fel – a hullámok lágy csobbanása, a hálók lassú húzása, a halászok csendes ipara. A hangulat összességében békés szépség, egy időben felfüggesztett pillanat. Szinte hallom a hajók halk nyikorgását és a sirályok távoli kiáltásait. Ez egy olyan hely, ahol szívesen eltévednék.