Két alak egy nagy fa árnyékában talál menedéket. A műalkotás egyszerű, de figyelemfelkeltő stílust használ, tintahígításokat alkalmazva a formák meghatározására és a mélység megteremtésére. A fa törzsét merész ecsetvonásokkal jelenítik meg, durva textúrája a sima, világos tónusú háttérrel kontrasztban áll. A finom vonalakkal ábrázolt figurák egy kőpadon ülnek, laza tartásuk a nyugalom érzését közvetíti. Az egyik alak egy legyezőt tart, a másik pedig egy hosszú tárgyat, valószínűleg ecsetet vagy furulyát. A kompozíció kiegyensúlyozott; a figurák, a fa és a felirat mind gondosan elrendezettek, hogy a vásznon vezessék a szemet. Az alul lévő zöld fű egy kis frissességet ad, és az általános hatás a csendes szemlélődés.